Eger várának igaz története a XI. Századtól a XXI.-Századig.

Preview audio:

storyj.mp/acep67i7x4rx

XI. század:

Szent István király törvénye értelmében kezdett el épülni az egri dombon az első egri székesegyház, mely palotából és körkápolnából állt, temetővel és kis településsel volt körülvéve. A várostól észak-keletre állt, amit ma már teljesen körülvesznek Eger házai.

Szent László idején 3 hajós, román stílusú a székesegyház, melyet Szent Jánosról neveztek el.

XII. Század

A nyugati püspöki palotát falak és tornyok védik.

Imre király koragótikus stílusban építi tovább: szentély és 3 hajós hosszházas templom.

Imre király síremléke a közepére kerül

XIII. század:

1241: a tatárjárás súlyos károkat okozott, amit Lambert püspök épít újjá klasszikus gótikus stílusban.

Az északi oldalon ablakokkal áttört falú, karcsú körpillérrel boltozott sekrestye kerül.

IV. Béla király adományokkal kárpótolta a püspökséget a helyreállítás céljából.

1248: Lambert püspök a püspökség székhelyén várat épít, déli bejáratú kőfallal és tornyokkal védve. A várhegy nyugati oldalán áll a püspöki lovagvár, vaskos lakótorony, mely a püspöki szállás. Itt helyezkedtek el a szolgák és a káptalanok házai, a raktárak és az istállók.

XIV. század:

Dörögdi Miklós püspök idején fejeződik be az újjáépítés és kezdődik meg a dóm bővítése.

Nyugati részen új toronypár épül díszkapuval, mögé előcsarnok, ahová a püspök síremléke is kerül.

A régi románkori apszisok mögé kerül az új szentély. A mellékapszisokat lebontották, helyükre tornyok épültek, így csak a sekrestyén keresztül lehetett felmenni az új szentélybe.Zsigmond király idején új kápolnákkal bővül, körüljárós kápolnakoszorú

XV. század:

1430: Rozgonyi Péter püspök két új kápolnával bővíti a déli oldalon.

A katedrálist nem védik falak, így 1442-ben a huszita támadások súlyos károkat okoznak.

Rozgonyi Simon és Hédervári László püspök új várfalrendszer kiépítését tervezik, az Almagyar-hegyről könnyen támadható az egész vár. Bebek Ferenc ezért a külső védelem céljából megépíti a Bebek-tornyot és a Bebek-bástyát.

Északi szárny későgótikus stílusú újjáépítése.

Várfalrendszer, melyen kör és négyszög alakú ágyúlőrések épülnek.

Keleten kettős kis tornyokkal védett kapuját barbakánnal erősítették.

Mátyás idején a negyedik leggazdagabb egyházmegye, a nagy, modern későgótikus katedrális tízszeres bevétellel. Ekkor éli a püspöki palota virágkorát.

Beckensloer János püspök építtette újjá a mai napig is álló palotát a várban, majd Nagylucsei Orbán püspök, majd Bakócz Tamás püspök és Estei Hippolyt püspökök egy új későgótikus szentéllyel bővíttették és folytatták a vár építését

1500: az Almagyar-domb felé kettős várfal, a vár közepén székesegyház két toronnyal és egy tágas szentéllyel.

Északon a Szent István kápolna, mely a kanonokok és a káptalanok épületei. Fakapu, tágas udvar és az északi oldalán palotaszárny és a városba vezető kapu.

1506: egy villámcsapás által súlyos károk keletkeznek a várban.

A XIV. századi gótikus szentélyt lebontották, és helyette 30 méter széles új szentélyt építenek.

1527: Bodó Ferenc elfoglalja Egert és kifosztja a székesegyházat.

1531: Chaby István várnagysága alatt épül meg a nyugati oldalon a félkör alakú Chaby-bástya.

1540: Varkoch Tamás várnagy a várat két részre osztja: belső vár + külső vár, melyet mély árok választott el. Keskeny átjáró épült a Setét-kapunál, ami az átjárást biztosította a két vár között. A székesegyház is „kettévágásra” került.

A szentélyt falba foglalják és védművé alakítják. Ekkor épül a Varkoch-bástya.

Külső vár: ÉK – Bebek-torony (Bolyki-torony); DK – Bebek-bástya; NY - Chaby-bástya; É – Sándor-bástya.

Belső vár: D – Hippolyt-kapu; ÉNY – Föld-bástya; É – Tömlöc-bástya; D - Varkoch-kapu.

1542: Leégett, amit Varkoch Tamás újított fel és lőréseket alakított ki.

1542: Perényi Péter elfoglalja a várat és lerombolja a székesegyház szentélyét, vastag földtöltéses falat épít, kétszintes ágyúállás kerül a tömlöctoronyra, a Föld-bástyára

1548: Dobó István lesz a várkapitány, aki folytatja az erődítési munkálatokat: a nyugati védelemre megépíti a Dobó-bástyát, mely a legerősebb lesz. Földtöltést és magasító palánkokat épít. Az épület ép részeit lefedette, a szentély véderőműként működött. A kápolnák belsejébe boronaszerű falakat emel és a várfal előtti árkot földdel tömeti meg.

1552: A vár nem elég fejlett katonailag, ezért Dobó védelemre készíti fel palánkokkal és töltésekkel. Szeptember 9-én 150 000-es török sereg kezdi meg a vár ostromlását. Dobó levereti a székesegyház tetejét. 90 X 160-as alagutat ásnak aknafolyosónak, melyet pallóval és zsaluval támasztanak alá.

. Két derékszögű fordulóval törik meg. Az aknakamrába lőpor kerül, ahová gyújtócsatorna vezet és a töltetet lefojtják. A várvédők ellenaknával akadályozták meg a robbantást. A sekrestye azonban felrobbant, melynek helyén támfal épül, mögé pedig az ÉK-i sarokra ágyúdomb. A várat rommá lövik, csak a nyugati toronypár és a hosszházi déli mellékhajó + két kápolna marad épen, melyet lefednek, ez képezi a székesegyházat.

1553: Bornemissza Gergely a várnagy, ekkor épül a déli Gergely-bástya.

1568: Octavio Baldigara olasz hadmérnököt bízzák meg a vár újjáépítésével. A terv a belső vár 5 újabb bástyája és a külső vár két újabb bástyája volt. Fülesbástyás erőddé akarták kiépíteni, de nem sikerült befejezni pénzhiány, emberi- és állati erő híján. Csak a külső várfallal készültek el.

1588: Reneszánsz tetős, egybeépített déli kápolnák, bástyává alakított későgótikus szentély, új keleti fal.

1596.okt.13.: 91 évig török kézre kerül: Törökkert, sokszögletű védőmű, árkok mélyítése, déli kápolnák és a nyugati tornyok felső szintjének visszabontása

XVII. század:

1687.dec.18-án felszabadul a török uralom alól

XVIII. század:

1702: A Habsburgok császári haditanácsa felrobbantja a külső várat, ezért csak a belső vár látogatható ma is.

1705-1710-ig Rákóczi erőssége volt a vár.

1783: Gr. Eszterházy Károly püspök megvásárolja és a székesegyházat kőbányaként hasznosítja, ez idő alatt a vár romlásnak indul.

A katedrális oldalfalai, a toronyaljak, a főkapu és a déli mellékhajó épek. A fegyvertárat részlegesen lefedték.

XIX. század:

1847: Pyker János egri érsek műemléki védelembe veteti és új bazilika építését tervezi a váron kívül.

1899: Gárdonyi Géza: Egri csillagok című művében örökíti meg az egri várat, ahová 1922-ben el is temetik az írót, a délkeleti fülesbástyához „Csak a teste” felirattal.

XX. század:

1957-ig a Honvédelmi Minisztérium katonai területként használja.

1957-től újra a város tulajdonában a vár, ahol megkezdődnek a helyreállítási munkálatok és a régészeti feltárások.A restaurálás után múzeummá alakítják.